A kulturális sokk azokat érinti, akik idegen országban akarnak boldogulni, hosszabb távon élni. Hogy jön ez a kommunikációs tippekhez? Úgy, hogy előfordulhat, hogy külföldről érkező személlyel kell kapcsolatba kerülnöd, együtt dolgoznod és ha félreértés, nehézség adódik köztetek, akkor bizony annak ez is lehet az oka. Illetve ez a tartalom akkor is hasznos lehet számodra, hogy ha tervezed, hogy hosszabb időre külföldre mész. Ugyanis szakértők szerint ettől a jelenségtől nem nagyon tudunk megmenekülni. Azonban van néhány trükk, amivel gyorsabban átvészelhető.
Mi az a kulturális sokk?
A kulturális sokk lényegében egy tanulási folyamat, az ismeretlen kultúrával való találkozásból adódó stressz, szorongás. Kalervo Oberg antropológus definíciója szerint azoknak a hatásoknak a leírása, amelyek az idegen kultúrába történő belépéssel járó feszültségből és szorongásból erednek. Egyfajta zavarodottság, talajvesztettség érzése érvényesül, amely akár hatalomvesztés élményéhez is kapcsolódhat, hiszen az új környezetben az ismert kulturális normák már nem érvényesek.
A kulturális sokknak négy fő szakasza van.
- Turista- vagy nászutas szakasz: ekkor az újdonság, az örömteli izgatottság uralkodik, a szokatlan, új környezet felfedezése örömmel tölti el az egyént.
- Kulturális sokk: amikor a mézeshetek véget érnek, szembesül az egyén azzal a ténnyel, hogy egy másik kultúrában kell boldogulnia. Ilyenkor minden egészen apró kudarcot katasztrófaként él meg. Stresszt és frusztrációt tapasztal saját magán.
- Igazodási fázis: az egyén ráébred arra, hogy problémái a saját és a befogadó kultúra különbségeiből erednek. Ettől kezdve törekszik a különbségek megértésére.
- Alkalmazkodás szakasza: akkor mondható el, amikor az egyén a problémamegoldás és konfliktuskezelés új eszközeivel lép be az új kultúrába és egyre több siker éri.
Hogyan lehet felgyorsítani?
Amikor új országba érkezünk és valóban azt tervezzük, hogy hosszabb távon maradnánk, akkor a kulturális sokkot a legnagyobb valószínűség szerint át fogjuk élni. Azonban ha felkészülünk rá, ismerjük a szintjeit, akkor megértjük saját viselkedésünket, saját érzéseinket, ami segít a továbblépésben. A folyamatot azonban felgyorsíthatja, hogy ha előre megismerjük az adott ország nyelvét, kultúráját, akár még a történetét is. Ha nyitottak vagyunk, elfogadók és törekszünk arra, hogy minél több barátságot, kezdetben ismertséget kössünk. Általában minél nagyobb a különbség a hazai és a befogadó kultúra között, annál lassabban és annál nehezebben vészeljük át.
Miért fontos felismerni?
Mi magunk élhetjük át, de ha multinacionális közegben dolgozunk, előfordul, hogy éppen olyan partnerrel kell együttműködnünk, aki ebben van. Ha ismerjük a jelenséget, elfogadóbbá tehet bennünket. Segíthet a viselkedés megértésében és talán egy esetleges konfliktus is elkerülhetővé vagy éppen megérthetővé válik. Ráadásul akár támogathatjuk is azt, akinél éppen valamelyik fázist felismerjük: türelmesebbek, nyitottabbak lehetünk vele szembe, hogy kultúránkat jobban megismerhesse, kevésbé érezze idegennek. Ha pedig saját magunk vagyunk benne, akkor a folyamat ismerete segít abban, hogy türelmesen és kellőképpen felkészülten kezeljük.
Mi a kulcsa?
Itt a legfontosabb, hogy legyünk türelmesek akár saját magunkkal szemben, akár azzal szemben, akinél a kulturális sokk tüneteit fedezzük fel. Ez egy folyamat, amely egyénenként más-más ütemben zajlik le. Minél inkább toleránsabbak vagyunk, annál jobban tudunk haladni a tanulással. Ez is egy komoly változás, így annak minden sajátosságát át kell élni. Komfortzónából való kilépést jelent, de természetesen ha normál módon zajlik le, akkor ellenállóbbá, nyitottabbá és befogadóbbá tesz bennünket. Ha pedig azt tapasztaljuk, hogy nem haladunk, túl lassú a folyamat, akár szakember segítségét is kérhetjük.
Folytatásban: A csend
Forrás: Interkulturális és nemzetközi kommunikáció a globalizálódó világban – Szerkesztette Róka Jolán és Sandra Hochel – Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola Budapest, 2009.
