Kommunikációs cikksorozatom első részét magának a kommunikációnak szeretném szentelni. Ebben még nem biztos, hogy találsz olyan tippet, ami a hétköznapokban tényleg hasznos lehet, de egy alapot ad ahhoz, hogy miről is van szó, amikor kommunikálunk egymással. Egy olyan témakörbe fogok, amelynek rajongója vagyok és mivel a saját weboldalamra írom a cikket, megengedem magamnak a szubjektivitást is.
Sokszor halljuk, hogy a megfelelő kommunikáció elengedhetetlen, ha új ügyfelet szeretnél szerezni. Mondják, hogy kommunikálj jól, hogy megértsék az üzenetedet! De mit jelent ez? Hogyan lehet jól kommunikálni? Egyáltalán ez tanulható? Ezekre a kérdésekre adok válaszokat a saját megközelítésemből.
Tanulmányaim során – ha a kommunikációt emeljük ki – nagyon nagy hatással volt rám Dr. Róka Jolán munkássága. Számos kommunikációs szakirodalom szerzője vagy társszerzője, szakterülete a beszédkommunikáció. Éppen ezért a tartalmaknál sokszor fogok rá hivatkozni, ennek a cikknek is a Kommunikációtan -Fejezetek a kommunikáció elméletéből és gyakorlatából című könyve adta a szakmai forrásanyagot.
Mi is az a kommunikáció?
Először is teljesen leegyszerűsítve nézzük meg, hogy mi is az a kommunikáció! A számos definíció közül George Gerbner kommunikáció kutató megközelítését szeretem leginkább, szerinte a kommunikáció szimbólumokon és üzenetrendszereken keresztül megvalósuló társadalmi interakció. A kommunikáció interdiszciplináris jelenség, több tudományág eltérő vizsgálatára és módszerére van szükség a megértéséhez. Bipoláris, vagyis befogadót és kommunikátort egyaránt feltételez. És számomra attól különleges, hogy mindig egyéni értelmezést vált ki: minden kommunikátor egyéni módon értelmezi a szimbólumokat és fejti meg a jelentést.
A kommunikáció alapfeltétele, hogy az üzenetátadás megvalósuljon, egyébként nem jön létre, ráadásul koorinetációt is feltételez, vagyis mindkét fél tudatába kell, hogy legyen a másik kommunikációs szándékának. Tőlem pedig már megszokhattátok, hogy minden tartalmamban megjelenik valamilyen formában a cél, hát itt sem maradhat el, a kommunikáció célja, hogy valamilyen hatást váltson ki.
Ha nem valósul meg…
A feltételek és a cél is magától értetődő, azonban mégis van, amikor valamelyiket szem elől tévesztjük és az bizony már hatással lehet az üzletmenetünkre. Erre jó példa, hogy ügyfeleim sokszor azt gondolják, hogy ha a Facebookon kiteszünk egy posztot, azt „mindenki” látja. Ez azonban egyáltalán nincs így. Egyrészt nem biztos, hogy az oldalkövető éppen használja a felületet, másrészt tudjuk, hogy a Facebook algoritmusai sajátosan, általunk nem befolyásolható módon működnek. Így hiába kommunikálunk, a koorientáció hiányzik: a másik fél nem tud róla. Így nem valósul meg az üzenet átadása, természetesen a cél is meghiúsul, tehát valójában nem is jön létre kommunikáció.
Hogyan kommunikálhatunk?
A kommunikációnak három szintje van:
- Verbális: ez maga a nyelv, komplex szimbólumrendszerével.
- Nem verbális: ennek az interperszonális kommunikációban van nagy szerepe, hiszen hangsúlyozza, árnyalja, kiegészíti, nyomatékosítja, helyettesíti vagy éppen ellenőrzi az elhangzottakat.
- Vizuális: ez alatt pedig a képeket, illusztrációkat, fényképeket, grafikákat értjük.
Cikksorozatom további részében a három szintet bővebben is érinteni fogom, hiszen az üzleti kommunikációban mindegyiknek megvan a maga sajátossága és ha megfelelő szabályrendszerek mentén alkalmazzuk, akkor nagy sikereket érhetünk el azzal, hogy jól kommunikálunk. Tehát a későbbiekben abszolút közelebb kerülhetsz ahhoz, hogy hogyan is lehet igazán jól kommunikálni.
Folytatásban: Kulturális sokk
Forrás: Kommunikációtan -Fejezetek a kommunikáció elméletéből és gyakorlatából, Róka Jolán, Századvég Kiadó 2002.