fbpx

Az időorientáció szerepe

“Az idő beszél. Beszéde világosabb a szavaknál. Az üzenet, amit közvetít, hangos és tiszta”. Ezt Edward Hall kultúrantropológus írta, és mikor ezt az idézetet olvastam, akkor döntöttem el, hogy egy kicsit más szemszögből is megvizsgálom az idő és az időmenedzsment kérdéskörét, mert az időre így én még soha nem gondoltam. Így találtam rá az időorientáció kérdéskörére.

 

kavescsesze_piheno_01

Egy picit távolabbról…

Az időorientáció fontos szereppel bír, ha a kulturális különbségeket vizsgáljuk. Vannak nemzetek, amelyek múltból táplálkoznak, vannak, amelyek elsősorban jelenközpontúak és vannak olyanok is, ahol a jövő kapja a legnagyobb fókuszt. Ha általánosságban nézzük, akkor pl. Dél-Afrika államai inkább múlt orientációjúak, míg az USA inkább jövő orientációjú. Természetesen ezek a kategóriák nem teljesen tisztán vannak jelen, mindig van kivétel és mindig van átmenet. Amit én továbbgondoltam, hogy a leírások nem csak nemzetekre, hanem akár nemzeten belül az egyénekre is értelmezhető. És innentől kezdve egy nagyon klassz önismereti támpont lehet számunkra.

Gondoljuk csak végig! Van olyan ismerősünk, aki folyton a múltban él? Hagyományokra támaszkodik és szereti a megszokott dolgokat? És van olyan is, akitől megőrülünk, mert mindig újabb és újabb ötletekkel lehetőségekkel jön elő? Biztosan van. Egyiknél a múlt orientáció, míg másiknál a jövő orientáció hangsúlyos.

 

 Az időorientáció a mindennapokban

Miért is írok erről? Szerintem nagyon jó alapot ad ahhoz, hogy saját magunkról egy újabb aspektusban gondolkozzunk. Emellett konfliktusok megértését, sőt, adott esetben elkerülését is segítheti, ha ezen koncepció mentén gondolunk végig egy-egy viselkedést vagy döntést. (Hangsúlyozom, hogy az eredeti elmélet interkulturális viszonyban vizsgálódik, saját gondolataim alapján bontottam le egyéni szintre.)

Nézzük meg először a múltorientációra vonatkozó jellegzetességeket! Akire ez jellemző, az a változást nem tekinti fontosnak. Az ősök, az idősebbek tisztelete, a hagyományokhoz és ezáltal az állandósághoz való ragaszkodás jellemzi. Nehezen nyit a változásra, az állandóság nagy biztonságot jelent számára.

A jelenorientáció esetében az figyelhető meg, hogy az egyén fontosnak tartja a jól működő személyes kapcsolatokat. Fesztelenül tud viselkedni és képes arra, hogy lassabb ritmusban éljen. A spontán cselekvés az ő terepe, nem kedveli a jövőcentrikus szemléletben uralkodó szabályozottságot, strukturált szemléletet. Napjaikat nem szeretik előre egyeztetett menetrendhez igazítani, a jelen pillanatai fontosak számukra. Érdekes, hogy ez a szemlélet a régi időkre nyúlik vissza, amikor a jövő bizonytalan és ismeretlen volt.

Manapság, amikor szintén gyakori a kiszámíthatatlanság, ez a fajta szemléletmód segít abban, hogy a stresszt minimalizáljuk. Meglátásom szerint a COVID időszakot egy jelenorientált személyiség bizonyára jobban tolerálta.

Aki a jövőre fókuszál, azt a kockázatvállalás és az optimizmus is jellemzi. Jól tűri a bizonytalanságot, szereti a változást. Gyorsan hoz döntéseket, a fiatalos lendületet kedveli. A múlt nem kap olyan nagy figyelmet.

 

 Te melyik csoportba sorolnád magad?

Érdemes átgondolni, hogy mi magunkat melyik csoportba sorolnánk leginkább. Azért írom, hogy leginkább, mert nagyon kevesen vannak, akik csak az egyik vagy csak a másik csoportba tartoznak. Sok minden függ a családi mintától, személyiségünktől, de akár attól is, hogy milyen kontextusban (munkahely, magánélet) vizsgáljuk a kérdést. Tehát a 3 mezőnek mindig van metszéspontja és persze amit mindig ki szoktam hangsúlyozni ilyen esetben, mindegyik csoporthoz való tartozásnak megvannak az előnyei és nehézségei. Tehát nincs “rossz” kategória. Bizonyos szituációkban előnyt, míg bizonyos szituációkban hátrányt tapasztalhatunk időorientációs hozzáállásunkból fakadóan. Azonban mindenképpen támpontot ad, ha tudjuk, hogy melyek a jellegzetes vonásaink, hogyan reagálunk egy-egy szituációban. És persze a másik iránti empátia kialakításában is segít, hogy ha megértjük, hogy valójában miért cselekszik úgy egy adott szituációban.

 

Forrás: Interkulturális és nemzetközi kommunikáció a globalizálódó világban – Szerkesztette Róka Jolán és Sandra Hochel – Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola Budapest, 2009.

 

a_csend
5_asszertivitas

Warning: spl_autoload(): open_basedir restriction in effect. File(edd_payment.class.php) is not within the allowed path(s): (/nfsmnt/:/data/:/usr/share/php:/usr/bin/:/apachetmp:/tmp/:/var/tmp/:/dev/urandom:/usr/lib/x86_64-linux-gnu/ImageMagick-6.9.11/bin-q16/:/usr/local/bin/:/etc/ssl/certs/ca-certificates.crt:/usr/lib/php:/usr/php72/bin/) in /data/4/b/4b71f94f-6e60-4dfe-a0e5-648563d1e9fe/szokolibernadett.hu/web/wp-content/plugins/another-mailchimp-widget/another-mailchimp-widget.php on line 173