Szokoli Bernadett

Ez a kedvenc helyem: mögöttem az igen gazdag helytörténeti gyűjtemény. A galérián nyugi van, odalent zajlik az élet. Apró beszédfoszlányok, olykor gyerekhang, egymást üdvözlő ismerősök. Aztán csend. A hatalmas, világos tér, a modern környezet nekem nagyon tetszik. (hát még ha a kávézó is megnyit…)

 

2024-ben rengeteg időt töltöttem itt.

 

Akkor gyűjtöttem össze a legtöbb információt, amire szükségem volt ahhoz, hogy egyáltalán nekiláthassak az írásnak. Korábban is lokálpatriótának vallottam magam, de ahogy bővül a város múltjával kapcsolatos tudásom, még több szépséget, kincset látok meg. Ráadásul nagyon nehéz leállni, határt húzni.

 

Bár terveim szerint csak néhány poszthoz szerettem volna ötletet gyűjteni ma, mégis elkalandoztam. Pedig lassan álltam neki a munkának. Csapongtak a gondolataim, nem igazán találtam rá arra, ami segíthetne. Úgyhogy segítséget kértem a helyismereti könyvtárostól. Nagyon jó döntés volt. (Ezúton is hálás vagyon Macher Péternek, aki csak odalépett egy-egy polchoz és már hozta is, amire szükségem volt.)

 

Új ötletek, új utak nyíltak meg.

Nagyon úgy érzem, hogy kibontakozóban van a folytatás…