Anyák a pályán

Gyermekvállalás előtt nem nagyon gondolkodtam azon, hogy nőként nehezebb-e a helyzetem a munkaerőpiacon. Azt gondoltam, hogy ha megbízhatóan dolgozom, majd a gyermekvállalás után nyíltan elmondom (ex)főnökeimnek, hogy mit hogy képzelek, akkor az ajtók továbbra is nyitva állnak számomra.

A valóság azonban nem volt ennyire egyszerű és nyitott ajtók sem voltak akkor már a közelemben.

Éppen ezért én nem tudtam visszamenni arra a munkahelyre dolgozni, ahonnan gyes-re mentem. Ez pedig rengeteg változást hozott az életemben, többek között elkezdtem foglalkozni azzal a kérdéssel, hogy tényleg nehezebb gyermekkel a pályán?

Tanulmányok, kutatások, statisztikák támasztják alá, hogy: IGEN. Írásomban azonban nem ezzel szeretnék foglalkozni, hanem azzal a ténnyel, hogy gyermekvállalás után mi történhet bennünk, nőkben, ha a karrierünkről gondolkodunk. Milyen kérdések és dilemmák merülhetnek fel, amelyek vagy társadalmi elvárásból vagy saját magunk iránt támasztott követelményből fakadnak.

Kérdések, amelyek ebben az időszakban gyötörnek

Az egyik legösszetettebb és legsokrétűbb kérdés a lelkiismeret-furdalás. Ez az az érzés, amely lényegében a gyermekvállalás időszakában végigkísérhet bennünket a legkülönfélébb aspektusokból:
– jól végzem anyai teendőimet?
– tartalmasan töltöm el napjaimat?
– valóban nem is csinálok semmit?
– ideje lenne dolgozni menni?
– nem jó bölcsődébe/óvódába adni a gyermeket?

Ezek a kérdések hosszútávon komoly dilemmát okozhatnak. Ráadásul nem könnyű feloldani sem, hiszen kimondottan “jó” válaszok erre nincsenek. Kár szakkönyveket bújni, kár tanácsot kérni, ezeket csak mi magunk tudjuk megoldani. Ráadásul valljuk be, hogy a környezetünk is igen nagy nyomást tud tenni ránk, hiszen ha az összes “jó tanácsot” figyelembe szeretnénk venni, akkor is igen nagy káosz alakul ki körülöttünk. Akkor mégis hogyan lehet ebből kilépni.

Továbblépési lehetőségek

Mielőtt bármilyen döntést hoznánk, nagyon fontos, hogy mérlegeljük, hogy mekkora a mozgásterünk. Pl. tudjuk-e már, hogy milyen munkahelyre megyünk, ott mikor fogadnak, milyen feltételeket tudnak biztosítani. Kell-e állást keresnünk, és mennyi időnk van a visszatérésre.

Ha a tőlünk független körülményeket feltérképeztük, akkor pedig következzen a lényegi munka: mi magunk mit szeretnénk?

Egyszerű a kérdés és a válasz is egyszerű lehet, de nem mindig jutunk el egyenes úton. Ugyanis először arra kell kiemelten figyelni, hogy nekünk mire van szükségünk. Kapcsoljon csak be bátran az ego. Mitől éreznéd jobban magad? Miért szeretnél visszatérni? Mik a céljaid.

Erre azonban időt kell szánnod, sokszor többszöri átgondolás után születik csak meg a végleges válasz.

Ha már tudod, hogy mi az, amire szükséged van, akkor sokkal jobban meg tudod valósítani az elképzeléseidet. Ilyenkor bátran írd le:

– hol szeretnél dolgozni?
– mennyit szeretnél keresni?
– milyen munkaidő beosztással tudnál jól dolgozni?
– mi a rövid és hosszú távú karriercélod?

Ha pedig ezekkel megvagy, akkor azt gondold át, hogy ki az, akire számíthatsz mindezek megvalósításában: családtagok, segítők, barátok, főnök?

Nos, ez valójában már a második lépcsőfok, innen pedig úgy tudsz tovább menni, ha a környezeteddel is megbeszéled a terveidet.

Ebben is lehetnek nehézségek és akadályok és itt is előfordul, hogy meginogsz. Ami folytonos kapaszkodód lehet, az az, hogy mindig tartsd szem előtt saját igényeidet és elképzeléseidet. Ha kell rajtuk változtatni, azt ne azért tedd, mert ezt kérik tőled, hanem azért, mert Te érzed így jónak. Ha vannak céljaid és elképzeléseid, akkor könnyebben haladsz előre.

Kérj segítséget, mert nem vagy egyedül!

A megoldás tehát nagyon összetett és olykor az is előfordulhat, hogy segítségre, támogatásra van szükségünk. Ettől pedig ne féljünk: vannak anyacsoportok, támogató körök, coach és pszichológus is segíthet. Normális és elfogadható, ha elakadsz, ha nem tudsz rendet rakni szerepeid között, ha elhatalmasodnak a vélt vagy éppen valós elvárások körülötted.

Ne tépelődj, semmiképpen se okold magad! Fogadd el, hogy egy újszerű élethelyzetbe kerültél, ahol az eddig bevált metódusok nem biztos, hogy segítenek. Ne engedd, hogy önbizalmad csorbát szenvedjen, mert ha határozott és magabiztos tudsz maradni, akkor könnyebben lépsz tovább. Hidd le, hogy amit eddig tudtál szakmailag, azt most is tudod és bátran vágj bele a terveidbe.

A kulcs tehát:

 – legyen célod, terved, ami igazán rólad szól,
 – legyen támogatód, támaszod, aki végig tud kísérni,
 – merj álmodni, legyél bátor,
 – vigyázz az önbizalmadra,
 – ha elakadsz, akkor kérj segítséget!